Kedves Olvasók!

Nagy öröm számomra, hogy bemutatha-

tom a Kulturális Információs és Tanácsadó

Egyesület (KIT Egyesület) legújabb kiadvá-

nyát, amely egy Nógrád megyében végzett

ifjúsági kutatás eredményeit foglalja össze.

Az egyesületünk olyan szakemberekből

álló csapat, akik elkötelezettek a fiatalok

bevonása mellett a civilek életébe. A kuta-

tás célja az volt, hogy megértse, hogyan

lehet ösztönözni a 14-26 éves fiatalokat,

hogy aktívan vegyenek részt az egyesüle-

tek programjaiban, és hogyan lehet von-

zóvá tenni számukra az önkéntességet.

A kutatás során 14-18 éves nógrádi fiata-

lokat kerestünk meg intézményekben,

civilszervezetekben és közösségi rendez-

vényeken, ahol kérdőíves és fókusz cso-

portos kutatást folytattunk velük. A kuta-

tás eredményei azt mutatják, hogy a fiata-

lok többsége nem ismeri a civilszervezete-

ket és az önkéntesség lehetőségét. A mik-

rokörnyezetükből (család, barátok) kívül

nehezen vonhatóak be tevékenyen közcé-

lú tevékenységbe. Ez nagyon aggasztó,

különösen figyelembe véve, hogy középis-

kolában az érettségi bizonyítvány meg-

szerzéséhez kötelező a 50 óra közösségi

szolgálatban való részvétel.

Az egyesületünk fontosnak tartja, hogy

felhívja a figyelmet a fiatalok társadalmi

szerepvállalásának fontosságára, és segít-

séget nyújtson a civil szervezetekkel való

kapcsolatfelvételben és az önkéntesség

lehetőségeinek megismerésében.

Arra gondoltunk, hogy egy jövőbeni prog-

ram keretében a kutatás eredményei alap-

ján új célzott programokat dolgozunk ki,

amelyek vonzóbbá teszik az önkéntességet

a fiatalok számára.

A KIT Egyesületnek nagyon fontos, hogy az

eredményeket ne csak az érintett szakem-

bereknek, hanem a szélesebb nyilvános-

ságnak is bemutassuk. Reméljük, hogy ez a

kiadvány hasznos segítséget nyújt a fiata-

lok bevonásában az önkéntesség és a civil

szervezetek életébe, és hozzájárul ahhoz,

hogy a fiatalok egyre inkább érdeklődje-

nek a társadalmi szerepvállalás iránt.

Köszönjük a kutatásban résztvevő fiata-

loknak, hogy segítettek megérteni, hogyan

gondolkodnak és mit várnak az egyesüle-

tektől, alapítványoktól és hogyan lehetne

vonzóvá tenni a közösségi szolgálatot. Kö-

szönjük a Miniszterelnökség által üzemel-

tetett Nemzeti Együttműködési Alapprog-

ram támogatását, hogy a kutatás lefolyta-

tásában végzetséggel rendelkező szakem-

bert tudtunk felkérni. A kutatás nem jöhe-

tett volna létre a Nógrád Vármegyei Civil

Közösségi Szolgáltató Központ és az általa

megismert civil szervezetek együttműkö-

dése nélkül.

Köszönjük a KIT Egyesület tagjainak a kuta-

tás iránti elkötelezettségüket, valamint a

támogatóinknak az anyagi és szakmai se-

gítséget, amely nélkül ez a kutatás nem

jöhetett volna létre.

Reméljük, hogy a kutatás eredményei hoz-

zájárul majd a közösségi szervezeteknek

abban, hogy jobban megértsék a fiatalok

igényeit és az őket mozgató motivációkat.

Jakab Zsolt

KIT elnöke

Célcsoport kiválasztása, módszerek

A kutatás során egyszerre alkalmaztunk

kvantatív (kérdőív) és kvalitataív módsze-

reket. A kvantitatív módszert egyfajta fel-

táró kutatásnak szántunk, arra voltunk

kíváncsiak, hogy a fiatalok egyáltalán

mennyire ismerik és milyen civil szerveze-

teket ismernek. Ezután készítettünk fó-

kuszcsoportos interjúkat, hogy egy átfo-

góbb képet kapjunk arra vonatkozóan,

hogy a fiatalok miért vagy miért nem csat-

lakoznak egy civil szervezethez, mit tudnak

egyáltalán a civil szervezetekről.

A kvantitatív adatfelvételre 2022. október

10-én került sor. Ezen a napon ünnepelte

a Nógrád Megyei Civil közösségi Szolgálta-

tó Központ a tizedik születésnapját és ezen

alkalomból tizennégy civil szervezetek a

„Háztartások Foglalkoztatásért” Alapítvány

rendezésében egy Civil mozaik elnevezésű

programot tartott, amelynek az volt a cél-

ja, hogy bemutassa a térségben működő

civil szervezeteket és népszerűsítse a ezen

szervezeteket a fiatalok körében. Ezen a

rendezvényen 105 diákkal (14-18 éves)

tudtuk kitöltetni a kérdőívünket. A minta-

vétel során kényelmi mintavételt használ-

tunk, azaz a rendezvényen résztvevő diá-

kok közül bárki, önkéntesen -anonim mó-

don- kitölthette papír alapon (PAPI mód-

szer) a kérdőívet.

A kutatás során alkalmazott másik mód-

szer az úgy nevezett fókuszcsoportos in-

terjú. A kvalitatív módszerre azért volt

mindenképpen szükségünk, hogy jobban

megértsük a fiatalokat, hogy mi ösztönöz-

heti őket arra, hogy részt vegyenek egy

civil szervezet munkájában vagy éppen-

séggel mi tántorítja el őket.

A fókuszcsoportos interjúk során is ké-

nyelmi mintavételt alkalmaztunk. Az inter-

júk nagyrészét a korábban már említett

rendezvényen résztvevő diákok körében

vettük fel. Összesen 5 fókuszcsoportos

interjút készítettünk 29 résztvevővel. Fel-

vételenként egy alkalom kivételével 5 fő-

ből álltak a fókuszcsoportok. A csoportok

nemi bontás, lakóhely és iskolatípus sze-

rint elég heterogén volt. 17 lány és 12 fiú

vett részt a kutatásban. Az alanyok életko-

ra 14 évestől 18 éves korig terjedt. Fontos

megemlíteni, hogy a kutatásban résztvevő

összes fiatal Nógrád megyei lakos.

A fókuszcsoportos kutatás során nem al-

kalmaztunk különböző szűrőket, hogy pél-

dául csak azok vehetnek részt, akik civil-

kednek vagy ismernek civil szervezeteket.

Ugyanis azt is szerettük volna megtudni,

hogy akik nem ismernek civil szervezete-

ket az minek tudható be. A fókuszcsopor-

tos interjú vezérfonala három részből állt.

A vezérfonal első felében a civil szerveze-

tek ismeretén volt a hangsúly. A második

résznél arra kerestük a választ, hogy sze-

rintük mit is jelent a civelkedés, az interjú

záró részénél pedig, azt szerettük volna

meg tudni tőlük, hogy mivel lehetne őket

motiválni, hogy részt vegyenek a civil szer-

vezetek munkájában.

A kutatás során az alábbi kérdésekre ke-

restük a választ:

1. „Mennyire ismerik a nógrádi fiata-

lok a helyi és országos civil szerve-

zetek? Mit gondolnak egyáltalán

arról, hogy mit csinál egy civil szer-

vezet?”

2. „Hogyan lehetne ösztönözni a fia-

talokat, hogy részt vegyenek a he-

lyi (vagy akár az országos) civil

szervezetek munkájában?”

3. „Milyen kommunikációs csatorná-

kon keresztül tudnák a leginkább

elérni a civil szervezetek a fiatalo-

kat?”

Kutatási eredmények

A kérdőív eredményei alapján a fiatalok

nem igazán ismerik a civil szervezeteket. A

válaszadók kétharmada egyetlen egy civil

szervezetet sem tudott megnevezni.

A következőkben a három kutatási kérdés-

re kapott fókuszcsoportos eredményeket

mutatjuk be.

1. „Mennyire ismerik a nógrádi fiata-

lok a helyi és országos civil szerve-

zeteket?”

Ezen kérdésen belül arra is kíváncsiak vol-

tunk, hogy a fiatalok szerint mit is csinál-

nak a civil szervezetek.

A fókuszcsoportos eredmények során ha-

sonló tapasztalataink voltak a civil szerve-

zetek ismeretével kapcsolatosan, mint a

kérdőíves eredmények esetében. Azaz az

interjú során sokan nem tudtak se egy

helyi vagy egy országos civil szervezetet se

név szerint említeni. De amint mi kezdtük

el sorolni nekik a civil szervezeteket, úgy

azért már jobb volt az ismereti arány.

Ilyen előfeltételekkel próbáltunk meg vá-

laszokat keresni arra vonatkozóan, hogy a

fiatalok szerint mit is csinálnak a civil szer-

vezetek. Mind az 5 fókuszcsoportból volt

legalább egy személy, aki megpróbálta

definiálni, hogy mit is csinálnak ezek a

szervezetek, de összességében többen

próbáltak meg egy választ adni. A hangsúly

a legtöbb esetben azon volt, hogy ez az

önkéntességen alapul egy valamilyen

ügyet képviselve.

„Talán valami olyasmit, nem úgy szervezik

a dolgokat, mint valaminek a konkrét alak-

ja/képviselője, hanem mint egy a civilek

közül és nem emelik ki magukat a tömeg

közül és ők egyek, akik létrehoznak egy

adott tevékenységet.” (4. fókuszcsoport, 1

fiú)

Utána rögtön arról kérdeztük őket, hogy

egyáltalán fontosak-e, hogy legyenek ilyen

civil szervezetek? Erre egyöntetűen min-

denki azt felelte, hogy igenis szükség van a

civil szervezetek munkájára. Kifejteni

azonban többen nem tudták, hogy miért

is. Összességében azonban elmondható,

hogy ha összes elemét nem is, de mind-

egyik fókuszcsoport legalább egy civil tár-

sadalmi elemre rátapintott: önkéntesség,

egy ügy képviselete, önkéntes szervező-

dés, ellenőrzés.

A fókuszcsoportban résztvevő diákok vála-

szai alapján így néz ki egy civil szervezet:

valamilyen ügyet képvisel -mások érdeké-

ben-, amelyért nem kér díjazást és máso-

kat is próbál arról meggyőzni, hogy segít-

senek nekik és vagy kisegítő az államot

szerintük vagy éppen azért vannak, hogy

ellenőrizzék azt.

A második kutatási kérdésünk a következő

volt:

2. „Hogyan lehetne ösztönözni a fia-

talokat, hogy részt vegyenek a he-

lyi (vagy akár az országos) civil

szervezetek munkájában?”

Amikor konkrétan rákérdeztünk arra, hogy

„Hogyan tudnának szerintetek a civil szer-

vezetek motiválni benneteket, hogy részt

vegyetek a munkájukban?” egy-két válasz

kivétel nem tudtunk konkrétumokat kicsi-

karni a válaszadókból. Mi itt olyan vála-

szokat vártunk, hogy: jutalom vagy aláírják

a kötelező 50 óra közösségi szolgálatot

vagy valami hasonlókra. De nem.

Rendre azt a választ kaptuk, hogy ha olyan

ügyet képvisel a szervezet, ami őket érdek-

li és számukra fontos, akkor nagyon szíve-

sen csatlakoznának ilyen jellegű kezdemé-

nyezésekhez -főleg, ha meghívják őket és

részletesen bemutatkoznak-, de a legna-

gyobb probléma szerintük, hogy egyálta-

lán nem ismerik a civil szervezetek. Azt

sugallta minden csoport, hogy a civil szer-

vezeteknek jobban kéne hirdetnie magu-

kat. De mivel nem hirdetik (az interjúala-

nyok szerint) magukat, nem is igazán isme-

rik őket.

„Nem jutott el hozzánk ilyen információ,

hogy lehet csatlakozni ilyen szervezetekhez.

[…] Úgy, hogy terjesszék magukat, hogy

minél több helyen, minél több platformon

jelen legyenek, hogy van ilyen lehetőség,

hogy lehet jelentkezni.” (1. fókuszcsoport

5. alany)

A hirdetés mellett azonban megjelent még

egy fontos tényező, mégpedig a közvetlen

ismerős (sok esetben kortárs) jelenléte a

civil szervezetben. Eleve valakiket azért

érdemelt a téma, mert a szülei foglalkoz-

tak vele, másokat leginkább azért, mert

egy közös ismerőssel tudták átélni az ön-

kéntességet (már, akik már vette részt civil

szervezet munkájában).

Mivel többen olyan feltételhez kötötték a

civil szervezetek munkájában való önkén-

tességet, hogy érdekelje őket azaz ügy

(jelen esetben feladat is), amit képvisel-

nek, ezért megkérdeztük, hogy milyen

jellegű civil szerveződésekhez kapcsolód-

nának. A kvantitatív eredményekből azt is

meg tudtok, hogy a válaszadókat legin-

kább a sporttal foglalkozó szervezetek

érdeklik. A fókuszcsoportos alanyok között

azonban egyértelműen az állatvédelem

dominált. Ezen kívül többen emlegették,

hogy foglalkoztatja őket a rendezvény-

szervezés, környezetvédelem.

3. Milyen kommunikációs csatorná-

kon keresztül tudnák a leginkább

elérni a civil szervezetek a fiatalo-

kat?

Az utolsó kutatási kérdésünk során arra

kerestük a választ, hogy hogyan is tudnák

a civil szervezetek elérni a fiatalokat

Egytől egyig, minden interjúalany egyetér-

tett abban, hogy a mai fiatalokat a közös-

ségi oldalakon keresztül lehet a legjobban

elérni. Ezt a kérdőíves eredmények is

megerősítik, ugyanis akik ismertek leg-

alább egy civil szervezetet a kitöltők legin-

kább a közösségi médián (33%) vagy az

interneten (32%) keresztül tájékozódtak a

civil szervezetekről. Három social médiai

felületet emeltek ki a fókuszcsoport részt-

vevői: Facebook, Instagram és a TikTok.

Szeretnénk megjegyezni, hogy a legtöbb-

ször felvetett közösségi oldalak és a többi

social média felület mellett volt egy figye-

lemre méltó megjegyzés, mégpedig az

egyik interjúalany szerint egyre több fiatal

kezdi el nézni/használni a Youtube shorts

videókat és ez mostanság eléggé terjed a

köreikben.

„Igen a social média. TikTok, insta. […]

Igen nem olyan nyersen, hanem meg kéne

találni azt az oldalát, ami leginkább hat a

fiatalokra. Ami olyan perspektívába helye-

zik az egészet, amire a fiatalok egyből azt

mondják, hogy ez tök fun lehet. Inkább

fogják fel ezt az egészet szórakozásként,

mint egy kötelező feladat/munkaként.” (4.

fókuszcsoport 3. alany)

Nem csoda, hogy a fiatalok a közösségi

média felületeket nevezték meg a legfőbb

kommunikációs csatornának, ahol el lehet

érni őket, hiszen az interjúalanyok mind-

egyike is legalább három felületen jelen

van. De az elméleti résznél is látható volt,

hogy a magyar fiatalok 88%-a napi szinten

online van és 81%-uk tagja egy közösségi

portálnak. A Z generációt tagjai ráadásul

már ebbe a social médiás világba született

/ szocializálódott bele és a mindennapjaik

szerves részévé vált. Az okostelefonok

internettel pedig ma már szinte minden

fiatal zsebében ott van. És ráadásul a sza-

badidejük nagyrészét szívesen töltik

„facebookozással” és telefonozással.

Mindenesetre adódott számunkra a kér-

dés, hogy például hirdetésekkel lehetne-e

a fiatalokra célozni. Le tudja-e őket kötni,

nem lapoznak-e egyből tovább. Voltak,

akik szerint nem, de a többség azt mondta,

hogy ha egy hirdetés kellőképpen figye-

lemfelkeltő akkor biztosan végignézné és

ezt jó ötletnek tartja. De önmagában a

hirdetés nem teljesen elég, mert ha meg

nézik az adott szervezet oldalát és azt már

nem találják érdekesnek akkor tovább is

lapoznak.

„Hogyha úgy jelenik meg és olyan az

egésznek a dizájnja, amit meglát először

az ember és elolvassa, hogy megfog akkor

nem biztos, de ha egy snassz hirdetésről

van szó akkor biztos, hogy azzal a lendü-

lettel lapozok tovább. De ha van benne

valami, ami megfogja/megragadja a fi-

gyelmemet akkor rákattintanék. Reagálva

a fiúra: Velem már volt olyan azért, hogy

jött szembe valami hirdetés, ami filmet

vagy előadást hirdetett és annyira lekö-

tött, hogy ott ragadtam, mert jó volt és

nem azt vártam, hogy legyen vége, hanem

még néztem volna tovább.” (4. fókuszcso-

port 3. alany)

Ezért a civil szervezeteknek nagyhang-

súlyt kell fektetniük arra, hogy a közössé-

gi oldalakon jelen legyenek, de úgy, hogy

meg tudják a fiatalok figyelmét ragadni.

Készítették:

Kutatás vezető: Bíró Ferenc kutató

Tanácsadó: Bábel Mónika szociál fej-

lesztő pedagógus

Grafika: Lehoczki Gallai Réka ev.

Kutatásban részvevő fiatalok lakóhely-

ének települései:

Balassagyarmat, Cered, Salgótarján,

Ságújfalu, Somoskőújfalu, Szécsény

Tar, Rétság, Vizslás

Felelős kiadó: Jakab Zsolt elnök

A kutatás a NEAE-KP-2022-00068 pá-

lyázati forrásból valósult meg.

Facebook: #kultinfo

Konklúzió

A kutatás eredményei számunkra világo-

san mutatják, hogy az egyesületeknek és a

civilszervezeteknek fontosabbá kell tenni-

ük a fiatalok bevonását a tevékenységeik-

be. Azon dolgozunk, hogy az eredmények

alapján megfelelő programokat és kezde-

ményezéseket dolgozzunk ki, amelyekkel a

fiatalokat ösztönözzük az önkéntes mun-

kára és a közösségi szolgálatra.

Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalokat már az

iskolában megfelelően felkészítsük a civil

szervezetekben való részvételre és az ön-

kéntes munkára. Ezért az egyesületünk

célja az is, hogy kapcsolatba lépjünk az

iskolákkal és közös programokat szervez-

zünk, ahol a diákok megismerhetik a civil

szervezetek tevékenységeit és az önkén-

tesség lehetőségeit.

Emellett fontosnak tartjuk, hogy a civil-

szervezetek és az egyesületek megfelelően

kommunikáljanak a fiatalokkal, és megfe-

lelő csatornákon keresztül érjék el őket.

Ennek érdekében kezdeményezzük a fiata-

lokat célzó marketing és kommunikációs

kampányok kidolgozását és megvalósítá-

sát.

A KIT Egyesület az eredmények alapján

folytatni fogja a fiatalok bevonásával kap-

csolatos munkáját. Célunk, hogy minél

több fiatalat ösztönözzünk a közösségi

szolgálatra és az önkéntességre, és ezzel

hozzájáruljunk a társadalmi összetartás

erősítéséhez.

A kutatás eredményei alapján úgy gondol-

juk, hogy fontos az információ terjesztése

a fiatalok között a civil szervezetekről, az

önkéntességről, és azok által nyújtotta

lehetőségekről. A kutatás eredményei arra

is rámutattak, hogy a fiataloknak az inter-

net és a közösségi média a fő információ-

fPorrásaik, így a kommunikációnk során

figyelembe kell vennünk ezeket az eszkö-

zöket is.

Az eredmények alapján szeretnénk továb-

bi kutatásokat is tervezni, amelyek segít-

ségével még jobban megérthetjük a fiata-

lok igényeit és motivációit, és ennek meg-

felelően alakíthatjuk programjainkat és

kommunikációnkat.

A KIT Egyesület számára nagyon fontos,

hogy a fiatalokat bevonjuk a civil életbe, és

segítsük őket abban, hogy megtalálják

azokat a lehetőségeket, amelyekkel hozzá-

járulhatnak a közösség fejlődéséhez.